2013. december 23., hétfő

gagyi kínai vs handmade u.s.a?


Lehet-e valaha objektíven válaszolni erre a kérdésre? Aligha! Mégis megpróbáljuk meggyőzni magunkat és másokat is a magunk igazáról oly módon mintha az lenne az objektív tiszta tény. Pedig hát..
Eleve ezt a kérdést már csak azért sem lehet megválaszolni így, mert maga a piac a szubjektív véleményünkre hat. Amire a legjobb bizonyíték a "brand". Tehát hajlandóak vagyunk kifizetni (persze teoretikusan, feltételezve hogy van is rá elég pénzünk) egy gitár 10x-ét is, ha az Amerikában készül, és egy nagynevű cég terméke. Lehet-e egyáltalán számszerűsíteni, hogy egy gitár anyagában, precizitásában, designjában, megszólalásában tud-e 10x, vagy akár 100x jobb lenni? Aligha. Ugyanis mindenre van már példa:
Van példa arra hogy egy híres gitáros egy szutyok  gitárral és motyesszal csinált etalon hangszínt. (Mike Stern) (Volt szerencsém játszani a gitárján. Úgy értem nem a róla elnevezett modelljén, hanem konkrétan az ő gitárján)
A gitár fejlődése során kitaláltak egy csomó hasznos dolgot, úgy mint a zajtalan hangszedőket, a grafit húrlábakat, és felső nyerget, satus hangolókulcsokat, meg persze még egy csomó mást is, amitől a hangzás is változott, így van példa arra hogy sokan az eredeti zajos, alacsonyabb húrlecsengésű de EREDETI hangot szeretik, mások meg inkább a fejlesztéseket. Mindkettőben van olcsó és méregdrága is.
Van példa arra hogy drága hangszernek számít az amit gyárilag lekoszolt és leharcolt maga a cég. (Fender) Pedig ez a fizikai jellemzőin egyáltalán nem módosít, sőt. Csak a pszihológián és így az árán is. Nekem személy szerint értéktelenek az ilyen "műmájer" hangszerek, akármennyibe is kerüljenek. Ez is ékes bizonyíték arra, hogy mennyire nem a hangszerről szól csupán ez az üzlet. Vastagon pszihológiai hadviselés! :) Többet fizetni egy szutyok gitárért? Pedig ez üzlet. Ezt bizony bevesszük, különben már réges rég leálltak volna a gyártásával.
Van példa arra is hogy kínai szutyok gitár egy kis tuninggal akkorát szól, mint egy custom made USA gitár. És még rendesen is van összerakva. Én két lemezt vettem fel egy 20e ft-os Squier gitárral, igaz az elektronika benne 135e ft értékű volt. De azt hiszem egy 50e ft-os elektronikával is meglett volna ugyanez az eredmény. Maga a Joe Barden cég is felrakta azt a videómat a honlapjukra és azt írták sose adjam el ezt a gitárt. Egy custom pickupot gyártó cég elismeréssel szólt egy 20e ft-os gitárról. Micsoda reklám nekik, hogy az ő cuccuk, még egy ilyen olcsó gitárban is hogy szól! :) Elgondolkodtató nem?
Van példa arra is, hogy egy USA gitár ami rettenetes drága, és egyedi gyártású, eszméletlen jó hangszer és elképesztő élmény. És tudjuk, hogy itt minden kifizettett forintunknak helye van. (PRS)
Van arra is példa, hogy ugyanezt itthoni mester ember is meg tudja csinálni töredék árért, igaz nincs az a brand... de csak az, különben leszakad az arcod olyan jó. De üzletileg az is biztos hogy egy ilyen hangszer sosem fog olyan értéket képviselni, hiába egyedi. (Medgyó)
Van arra is példa hogy nagyon drága nagyon híres gitároknak olyan problémáik vannak (sorozatban) amit csak egy kínai gitárnak engednénk meg. (Rengeteg USA Gibson és USA Fender betegséget volt szerencsém megismerni az évek alatt személyesen is és hangszerészek beszámolói alapján is, vagy tanítványaimtól is)
A kínai vagy más keleti hangszerek között, egyre több olyan hangszer jelenik meg a piacon, melynek minősége főleg az árához képest zavarba ejtő. Nem is értjük hogyan lehetséges. Ilyen például a Squier Classic Vibe sorozata, vagy bizonyos Cort gitárok, főleg amelyek még Kóreában készültek.
Aztán az is igaz, hogy ma már napnál világosabban látjuk, hogy a méreg drága hangszerek nem tudnak annyival többet nyújtani mint amennyivel többe kerülnek. Persze elképesztő kidolgozás, és miegyma, de miután mindenre láttunk már példát, ezért tudjuk, hogy az az árkülönbözet csak egyet jelent: a brandet kell megfizetni!
Ez pedig nem más mint pszihológia. Senki sem akar kínai gitáron játszani, bármennyire is jó vagy szép. Fontos hogy mi lóg a nyakunkban. Hogy mi van ráírva. Hogy mi a brand. És persze hol készült. Megfigyelhető az a tendencia, hogy a cégek egyre elérhetetlenebbé teszik a gyártás helyét. A honlapon nincs feltüntetve hogy ez vagy az a sorozat mely országban készült. Külön nyomozni kell esetenként. Ez nem véletlen. Ez nem segít annak a pszihológiának amit felépítenek az eladáshoz.
És ha azt hiszitek, hogy csak a kelet-európai "csóró" zenészeknek elsődleges a pénztárca mérete, akkor el kell meséljem hogy, egy évi New York-i tartózkodásom alatt azt tapasztaltam, hogy az amerikai hangszerboltok jelentős többségében (és itt most az áruház láncokra gondolok mint a Sam Ash, vagy az American Musical Supply stb.) az olcsó illetve a középkategóriás hangszerek az uralkodóak. Ráadásul az átlag amerikai 2x is meggondolja hogy mennyi pénzt ad ilyen cuccokra. Akkor is részletre! Ezért is van az hogy az USA használt piacon fillérekért (az itthoni használt árakhoz képest) lehet motyeszhez jutni. Nyilván ebbe a jelenlegi gazdasági helyzet is beleszól, de ez a kérdés messzire vezet..
Nekem személy szerint a legnagyobb üzlet, ha olyan amerikai, kanadai, vagy európai hangszert találok, ami jó áron van és meg is tudom szerezni (balosban). Nekem is számít hol készült, persze tudom, hogy ez már nem állja meg a helyét. Számomra ilyen kifejezetten szimpatikus márka a Godin, a LaPatrie, vagy európából a Dowina. Van amerikai gitárom is Fender, de az 1994-es, és akkor még egész másképp nézett ki a hangszerpiac. Akkor tényleg igaz volt, hogy ha az ember minőségi gitárt akart venni, akkor az vagy amerikai vagy japán lehetett. Ha ma kellene vennem "első" gitárt korán sem biztos, hogy amerikai Fendert vennék. A stratóm egyszerűen csak velem maradt az idők folyamán. Ma olcsóbban is ki tudnék hozni egy "első" gitárt mint amennyibe kerül ma egy USA standard strat. És akkor az kanadai, vagy európai lenne, vagy esetleg használt.
A használt hangszerek ára elképesztő mélységekben jár az új árakhoz képest ami nagyon jó. Nem is biztos hogy új hangszert vásárolnék.
A gyermekeim vannak abban a korban hogy zenekaroznak és szükségük van stabil koncertezős cuccra. Mind gitárban, mind erősítőben a használt piacon keresgéltem és találtam. Töredékéért tudom ugyanazt a minőséget megtalálni. Azt érzem semmi szükség arra, hogy új hangszert vegyek. Egy csomó pénzt megspórolok vele.
Marci fiam mikor a zongoráról átváltott gitárra kapott tőlem egy (nem tudom hol készült, talán kórea) Jacksont. Nagyon korrekt a gitár. Tökéletesen alkalmas mindenféle professzionális munka elvégzésére. Karcmentes volt a gitár. Egyszerűen csak szép és mindene rendben van. Kerek 25e ft-ot fizettem érte (újonnan 65e ft), és ha jobbkezes lennék, tudom hogy akár egy ilyen gitárral is meg tudnám csinálni az összes munkám. Egyedül ami változtatás lett rajta azok a pickupok. Kurtács András Sublime pickupok kerültek bele. Azt hiszem nem kell ezt jobban részleteznem. Szerintem ha a fiam egyszer szeretne valami komolyabb brandet, nem fogja érezni azt a különbséget, mert nem is lesz. Egyszerűen azért mert ez a gitár korrektül van összerakva. A nyaka jó, és tisztán szól, kényelmes a játék, karcmentes cucc. Az elektronika és a megszólalás első osztályú! Ennyi.

Erősítők ügyében egy kicsit más a véleményem. Ott személyesen azt tapasztaltam, hogy bár az innováció fantasztikus, és nagyon inspiráló a sok fejlesztés, és csodaszép hangok jönnek, és még több szolgáltatás, de sajnos az előre programozott amortizáció miatt nekem végleg elment a kedvem a futószalagon készült akármilyen erősítőktől. Ma egy erősítőt max. 5 évre terveznek. És ez még csak nem is titok. Azt hiszem idővel a gitároknál is el fog jönni ez az időszak. 5-6 év alatt tönkre fog menni, és akkor újat kell majd venni. Én viszont nem akarom lecserélni az erősítőimet (és a gitárjaimat sem), hanem azt akarom hogy sokáig elmenjenek, és javíthatóak legyenek ha baj van velük. Ahhoz viszont vissza kell menni a gyökerekhez. Ahogyan kezdődött anno. Igen ám, de egy 40-50+ éves erősítő azért komoly szervízelésre szorulhat ma már. Így egy lehetőség maradt: Megtalálni azokat a szakembereket aki ma is a régi jól bevállt technológiával készítenek erősítőket. Nem 5 évre, de 50 évre. Ezek értékben nem lesznek ott mint egy custom shopos Marshall vagy Vox, vagy egy Dumble, de pont ez a jó, mert így megengedhetem magamnak hogy felső kategóriás szuper erősítőm legyen. Nem brandben, hanem megszólalásban, minőségben, anyagában, megjelenésében. Nem mindenki mester ember, aki annak mondja magát. Én megtaláltam a mestereket, akikből az egyik már emigrált, a másik most tervezi. Ez nem jó hír, de ez más téma.. Gondolok itt a Gregorius, és az S.L. Amps erősítőkre. Ha vigyázok rájuk a gyerekeim öröklik! :)
Végeredményben ahogy múlnak az évek, úgy lesz egyre fontosabb a minőség, de ahhoz hogy ezt megengedhessem magamnak lemondok a brandről, és már nem is esik nehezemre,  és olyan helyeket találok, ahol a minőség mellett "megnyugtató" a hely is ahol készült. Meg az ára..

9 megjegyzés:

  1. Nagyon érdekes cikk! Stern gitárjával mi volt a baj? :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. A Stern gitárjával nem volt baj, azt leszámítva, hogy szörnyen mocskos volt, és elképesztően magasan voltak a húrok. Egy rongyos tokban hordja amibe még a teljes ruhatárát is belegyömöyzöli. Egyébként a hangszer egy korrektül összerakott fapados cucc.

      Törlés
    2. Ez a fapados az a Yamaha lenne, amit sok éve használ?

      Törlés
  2. No igen. Jómagam basszeros vagyok és mellette gitározgatok. Szerintem eltér a két hangszer egymástól e téren. Gitárt sokan gyártanak, nagyobb a verseny és jobban kialakult a technológia és a szakmai része. Fillérekért lehet kiváló hangszereket venni. 4 db gitárom van és a 4 db volt 130e Ft. Ugyanakkor basszusgitárnál ha valaki tényleg jó profi modern hangszert keres, ami jól játszható, beállítható 35' menzúrával rendelkezik.....hát nehezebb ügy. Lehet egészen jó olcsó hangszereket is venni de nagyobbak a különbségek szerintem mint az a gitároknál tapasztalható. Erősítőknél a nagyobb teljesítmények miatt is vannak leégő, szarul szóló cuccok sok a gagyi.....

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Egyet értek. Basszusgitár az más ügy. Én viszont meg azt vettem észre, hogy az itthoni mesterek sokkal inkább készítenek basszusgitárt mint gitárt. Mintha annak egyszerűbb lenne a megépítése, nem tudom, de tény sokkal több basszusgitár épül itthon mint gitár. Több baszusgitárost találtak meg "reklámembernek" mint gitárost.

      Törlés
    2. Szervusz!
      Mostanában olvasgattam a blogot, és eszembe jutott erről valami.
      Szóval a fő ok, amiért több "mester" basszusgitárt építenek az az, hogy a basszusgitárosok általában sokkal nyitottabbak az újításokra, míg a gitárosok sokkal konzervatívabbak. A gitárosoknak többnyire elég a "gyári" hangszer, kvázi mindegy, csak jól szóljon. Ellenben a bőgősök mindig agyalnak valamin, és sosem jó az, ami van; mindig valami újat, és egyedit szeretnének.

      Törlés
  3. Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.

    VálaszTörlés
  4. Nagyon jó írás, élvezet volt olvasni :D

    VálaszTörlés
  5. Nagyon jó cikk, élvezet volt olvasni ahogy a többit is!

    VálaszTörlés