2020. május 5., kedd

Matematika

-Birta álljon fel! Jöjjön a táblához.
-De tanár úr csak a tolltartómat ejtettem le.
-Készült?
-..
-Üljön le egyes..

Huszti Zoltánnak akkora szemüvege volt hogy kitakarta a fél arcát. Valószínűleg termetes füleihez passzíthatta. Korán őszülő haja hullámot írt le világító homlokán. Hatalmas okuláréján keresztül folyton a plafont pásztázta. Sosem nézett az ember szemébe. A szája is fültől fülig ért, de nem mosolygott. Soha..
Engem épp csak úttörővé avattak. A bátyám akkor végzett. 4 évvel járt előttem. Ő rakta a nyakamba a piros nyakkendőt. Adta át a stafétát. És ő "ágyazott meg" a Husztinál is:

-Na, még egy Birta!-mondta a naplót böngészve, az első "randi" alkalmával.

Azt hiszem ezzel el is voltam intézve 5-8. osztályig. A bukás mezsgyéjén izgultam végig azt a 4 évet. Bár nem buktatott meg, de a matekot egy életre elintézte. Izgulok, feszélyezve érzem magam a téma hallatán, és még azt is elfelejtem ami ment. Mint a geometria például. A szótárában én voltam a rossz példa: Ne legyél olyan mint a Birta.
A tanáron sok múlik. A gyerekeimen látom. Látom milyen ha jó a matek tanár. Marcinak kijutott egy ilyen középsikolában...

Ez most csak a cikk kapcsán jutott az eszembe.


https://hvg.hu/elet/20200505_Iden_is_harmas_korul_lesz_a_matekatlag_az_erettsegin_De_miert_ez_a_mumustargy

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése