Már megint mit találtam.... MARO

 Valamikor a 80-as évek derekán még a jazz korszakom előtt, volt egy zenekarunk az én Voronkó Miki barátommal. Az volt a neve hogy "A Galambok Elszálltak" Mi csak úgy hívtuk: Galcsi. Ez volt az a zenekar ahol tudatosult bennem hogy én ezt a pályát szeretném választani magamnak. Rengeteget kísérleteztünk. Én akkor klasszikus gitáron játszottam. Elbűvölt a gitár hangja. Az akusztikus gitáré, a klasszikus gitáré. Rengeteget foglalkoztunk azzal hogy egy egyszerű harmóniamenetre hogyan tudunk két gitárt feltenni eltérő felrakásokban. Gazdagítva ezzel a hangzást. Volt egy baráti társaságunk, ahol voltak költő jelöltek akik remek szövegeket írtak amiket megzenésítettünk. De volt hogy kiálltunk a Felszabra és a saját verseinket szavaltuk az embereknek. Volt hogy megszólítottunk embereket: "Bocs, elmondhatnék neked egy verset?"Most látom csak mennyire meghatározó volt nekem az a korszak. Minden a művészetről, az önkifejezésről szólt, anélkül hogy tudtuk volna hogy ez az.  Őszülő fejjel kezdek visszatalálni ehhez a forráshoz. Mert ez ma már nekem forrás. Vannak zenék amik egy az egyben azt a korszakot hozzák vissza nekem. Azt az életérzést, azt a feelinget, illatot, és ez baromi jó érzés. Tényleg. Igazi időutazás az érzelmek szintjén. Ha zenében kellene elmondanom egyszer valakinek hogy milyen volt a kamaszkorom akkor az ilyen volt.

Az amire most akadtam, annak volt előzménye. Még korábban Jacob Collier-en keresztül találtam rá Lizzy McAlpine-ra. Az Itunes-nak van egy funkciója amikor az általam hallgatott zenékre feldob ötleteket olyanoktól akiket még még nem hallottam azelőtt. Na így adta ki nekem MARO egyik dalát, amire első bliccre az jutott az eszembe. hogy a dal (bár elsőre nagyon tetszett) de mégis valahogy egy McAlpine sláger koppintása. Ma az autómban hazafelé, megint lejátszotta ezt a dalt a MARO-tól. Na mondom rákeresek én erre az előadóra, és nem lepődtem meg hogy az NPR oldalán találtam rájuk ezzel az előadással. És Dirrr (ahogy Dani fiam mondaná) betalált. Touch Down!

Hogy lehet valaki ennyire szép mint ez a fiatal lány? Erre szoktam mondani hogy ez bizony  audió-vizuális élmény. A szépsége teljesen összefügg az előadásával a személyiségével. Szóval nem egyszerűen csak a kinézetére gondolok, hanem arra lélekre ami benne van és sugároz magából. Szép! Gyönyörű.

Na ezért ragadtam tollat, hátha másnak is tetszik. Ajánlom szeretettel!